Van-e szándék?
07/01/2019
Hugs&Mugs
15/05/2019
Show all

Felelősség a coachingban

„A coaching az ügyféllel való partneri együttműködés, olyan gondolatébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is.” (ICF)

Nemrégiben egy coachingról szóló interaktív panelbeszélgetésen vettem részt szakértőként. Az esemény során felmerült rengeteg kérdés közül talán legfontosabb a felelősség kérdése, így ebben a cikkben ezt az izgalmas témát járjuk körbe: mi a coach és mi a kliens (coachee) vállalása egy coaching folyamatban.
A felelősség sokrétegű, vizsgálható az együttműködés általános keretei szempontjából, továbbá kifejezetten etikai és szakmai kompetencia oldalról.

Az együttműködés általános keretei szempontjából

A coach felelőssége, hogy képzetten, a coaching szakma alapvető kompetenciáinak birtokában, és a releváns etikai előírások ismeretében vállaljon coaching munkát. Felelőssége, hogy munkaképes állapotban jelenjen meg az üléseken, és legjobb tudásához mérten szolgálja az ügyfél érdekét a szakma határait betartva. Felelőssége, hogy világosan kommunikáljon a coaching folyamat kereteiről, azokat közösen meghatározva az ügyféllel. Felelőssége, hogy nyíltan jelezze, ha meglátása szerint a coaching folyamat nem hatékony. Kötelezettsége, hogy saját hibájából meghiúsult ülés esetén költségmentesen új időpontot biztosítson az ügyfél számára.
Az ügyfél felelőssége, hogy szabad akaratából vegyen részt egy folyamatban, hogy szándéka legyen önmaga vagy életkörülményei változtatására, és az ehhez szükséges döntéseket a coaching folyamat során meghozza, a lépéseket megtegye. Felelőssége, hogy milyen mértékben vesz részt a folyamatban, megcsinálja-e a házi feladatokat, elmélyül a saját gondolataiban, eltökélt-e a félelmei legyőzésében, képes bizalmat szavazni a coachnak és a folyamatnak.
A coaching hatékonyságára ez a tényező lesz végső soron a legnagyobb hatással.
Enélkül ugyanis az ügyfélnek nem lesz sikerélménye, akkor sem, ha a coach minden egyéb kritériumot teljesít.* Az ügyfél kötelezettsége, hogy az üléseken megjelenjen és azokban aktívan részt vegyen, valamint a megszabott kereteken belül kérjen alternatív időpontot szükség esetén. Felelőssége továbbá, hogy a közösen meghatározott keretek változtatására vonatkozó igényét jelezze, illetve nyíltan kommunikáljon arról, ha meglátása szerint a coaching folyamat nem hatékony.

Megállapodás

Lényeges szétválasztani, és írásban is rögzíteni a felelősségi köröket és kötelezettségeket, mivel a coach és a coachee belépési szintje egy coaching folyamatba eltérő.  Mit jelent ez?
A coach belépési szintje az, hogy feltehetően képzett és az ehhez szükséges dokumentumokkal rendelkezik, amelyek könnyen ellenőrizhetőek. Az én konkrét példámmal szemléltetve a CPCC tanúsítványom bizonyítja, hogy közel 200 órás képzésen vettem részt egy ICF (Nemzetközi Coach Szövetség) által akkreditált intézményben, és a képző intézmény minősítésével rendelkezem. Az ACC tanúsítványom pedig jelzi, hogy az ICF által akkreditált coach vagyok, aki minimum 100 coacholt órával rendelkezik.
Az ügyfél ezzel szemben előfeltételek nélkül érkezik a folyamatba, előzetes tapasztalatára, személyiségfejlődésére, coacholhatóságára vonatkozó „bizonyíték” nélkül. Önmagát hozza, mint nyersanyagot. Ezért is lényeges, hogy az ügyfél tisztában legyen a saját elköteleződésének jelentőségével, az együttműködés kereteivel, illetve azzal, hogy egyenrangú félként mind beleszólása, mind pedig felelőssége van a folyamat alakulásában. A keretek meghatározásában jól szemlélteti a felelősség 50%-50%-os megoszlását az, hogy a coach a kompetens folyamatért felelős, az ügyfél pedig a tartalomért.** Ha már a százalékoknál tartunk, az elköteleződés felelőssége pedig könnyen megérthető a 100%-100%-os formulával: mind a coach, mind az ügyfél jelenlétének maximuma szükséges a folyamat sikeréhez.

Etikai szempontból

A coachingban a coach morális felelőssége, hogy a szakmai hovatartozásának megfelelő etikai kódexet és standardokat kövesse és betartsa, és ezeket az ügyfél tudomására hozza. Az ICF etikai kódexe (link) és szakmai kompetenciáinak leírása (link) például mindenki számára elérhetőek. Az etikai felelősség körébe tartozik az is, hogy a coach a coaching szakmai definíciójának megfelelően gyakorolja hivatását.A coaching nem terápia, nem közvetett tanácsadás, nem tréning és nem mentoring. Természetesen több területen képzett szakember használhat különböző módszereket egy ügyféllel aszerint, hogy meglátása alapján mire van az adott folyamatban leginkább szükség. Elengedhetetlen azonban, hogy amennyiben kiegészítő, vagy társszakmák módszertanát is alkalmazza, azt az ügyfél számára világossá tegye.
Az önmenedzsment a morális felelősség része
A coach további etikai felelőssége, hogy saját magát úgymond menedzselje, azaz egyrészt önmaga belső egyensúlyáról gondoskodjon, rendszeresen szupervízióba járjon, akár saját coachcsal dolgozzon, másrészt pedig folyamatosan képezze magát. A coach, mint minden más segítő szakember, saját személyiségét viszi bele a coaching folyamatokba, így lényeges, hogy egyrészt határt tudjon szabni személyes bevonódásának, és belső egyensúlyát folyamatosan fókuszban tartsa, másrészt saját szakmai fejlődését biztosítsa.
Az ügyfél felelőssége, hogy szükség esetén a coach képzettségi és minősítési fokozatáról és szakmai hovatartozásáról meggyőződjön különös tekintettel arra, hogy a coaching önszabályozó szakma. Fontosnak tartom itt megjegyezni egyrészt, hogy önmagában a képesítés, és akár az akkreditáció sem garancia arra, hogy valóban az ügyfél számára megfelelő szakember van a papírok mögött. Arról viszont támpontot ad, hogy az adott szakember mennyi időt és energiát fektetett bele saját szakmai képzésébe, illetve viszonyítási alapot arra vonatkozóan, hogy etikai és szakmai szempontból mi várható el tőle. Ezen túlmenően biztonságot adhat az a tudat, hogy a coach egy szakmai szervezet minősítése alatt áll, és tevékenysége ellenőrízhető. Másrészt lényeges kiemelni azt is, hogy a coaching egy bizalmi szakma, amelyben a kémia pontosan akkora szerepet játszik, mint bármelyik személyes jellegű kapcsolatunkban. Az ügyfélnek és a coachnak is egyéni felelőssége, hogy a megérzéseire is hallgasson annak tekintetében, vajon passzolnak-e egymáshoz.

A kompetencia felelőssége

Néhány szót ejtsünk végül a szakmai kompetencia körébe eső felelősségről. A coach szakmai felelősségének körébe eső területei például a biztonságos és támogató légkör megteremtése, megfelelő kérdések feltevése, időkeretek tartása, világos és mérhető célok meghatározása az ügyfél által, az ügyfél víziójának fókuszban tartása, a számonkérés közösen egyeztetett formája, eszköztárának az adott pillanathoz legjobban passzoló használata. Az ICF által meghatározott coaching alapkompetenciák a fentebb már említett linken bárki által hozzáférhetőek. Ezen felül a különböző iskolákban végzett coachok az elsajátított módszertan(oka)t belátásuk szerint alkalmazzák az alapkompetenciákon túl.
Mi az ügyfél kompetenciája?
Az ügyfél felelősségének „szakmai” része a tartalom biztosítása, így például a magára, vagy az életkörülményeire vonatkozó vízió és mérhető célok meghatározása, ülésenként a releváns téma megnevezése, a coaching folyamat két ülés közötti időszakainak figyelemmel kísérése, és a folyamatban meghatározott lépések és stratégiák kivitelezése.

Felelősség vállalati környezetben

Ebben a cikkben az executive (és általában a vállalati környezeten belüli) coachinghoz tartozó speciális felelősségi köröket nem tárgyaljuk (pl. háromoldalú megállapodás, megbízó és a coaching folyamat között feszülő potenciális érdekellentétek, elvárások tisztázása, stb.). Fontos azonban számon tartani a vállalati megállapodások sajátos elemeit, és ezekre a coach részéről megfelelően felkészülni.

Konkluzíó: A felelősség kérdése sokrétű, definiálása szükségszerű.

Egy coaching folyamat kezdetének elengedhetetlen része a vállalásokról beszélni, és azokat lehetőleg írásban rögzíteni, valamint a folyamat során újra és újra kalibrálni a megállapodást, amennyire és amikor szükséges.

Zárásként egy fontos emlékeztető

A coaching munkában mentálisan egészséges ügyfelekkel dolgozunk, akiket ily módon természetükből adódóan teljes, kreatív, belső erőforrásokkal rendelkező embereknek tekintünk (co-active coaching egyik alappillére). Ebből kifolyólag a felelősség kicsit olyan, mint amit a fotón szereplő rózsaszín fánk láttán gondolunk: testvériesen megosztandó, és megoszlása nem csak elvárható, de a coaching folyamat sikerességének összetevője.
Remélem, hogy ez az összefoglalás ad némi támpontot a coaching iránt érdeklődőknek, illetve akár coachoknak is. Ha kérdésed van, vagy úgy ézed, fontos lenne erről a témáról személyesen is beszélgetni, keress bátran! Ha ismersz hasznos írást, összefoglalót a felelősség kérdéséről a coachingban, megköszönöm, ha továbbítod.
A cikkhez felhasznált források:
  • * A coaching kockázatai, Szoboszlai Krisztina 2010-es irása, PRHerald
  • ** Coach és kliens szerepe a coaching ülésen,  Habits for Wellbeing
Fotó: Joshua Ness, Unsplash

 

Ingrid Balogh
Ingrid Balogh
Balogh Ingrid egy szenvedélyes utazó, félelmeit többnyire legyőző amazon, minden lépésével hitelességét kereső ember. Közgazdász végzettséggel, 14 éves supply chain tapasztalattal és Dél-Kelet Ázsiában töltött évekkel a háta mögött minősített coachként (CPCC, ACC) és vezetőfejlesztő trénerként hatalmas lelkesedéssel és várakozással veti bele magát új életének szépségeibe.
Kapcsolat