17 dolog, amit 2017-ből viszek magammal

1. Még a halálban is benne van az élet tisztelete, és méltósággal elmenni felemelő.
2. Megtanultam a szívemből szólni, anélkül, hogy a mondandómat folyamatosan “főpróbálnám”
3. Az életemnek saját, egyedi áramlása van, és csak rajtam múlik, belelépek-e ebbe az áramlásba, vagy kívül maradok és alternatív valóságot hozok létre.
4. Alternatív belső valóságunk lehet attól is, ha előttünk járó generációk terheit cipeljük. Rajtunk múlik, hogy mások történeteiről le tudunk-e válni, és a saját életünk egyedi áramlása háborítatlanná válhat.
5. Amikor elengedem a félelmeimet az élet varázslatos és könnyed.
6. Micsoda megkönnyebbülés, hogy magamon kívül végre másról is beszélhetek. Az önmagunkon túli ügyek képviselete felszabadít.
7. Szándékok, életcél, vezérfonal – mindennapos tudatosság. Találd meg, hogy miért vagy ezen a földön, és új életre ébredsz.
8. Az életfeladat, a vízió elengedhetetlen. De a mindennapi dolgomat akkor is meg kell csinalni.
9. Miért is beszélek? Egy jó emlékeztető arra, mi is a szándékom. Ha nincs szándékom, vagy lényegtelen, akkor megéri inkább csendben maradni.
10. Megváltoztam, és a környezetem nem feltétlenül változott velem, ez időnként fájó. Rajtam áll, hogy a távolságot áthidaljam, így vagy úgy.
11. Ne várj senkitől semmit, ugyanakkor ne elégedj meg a mindennél kevesebbel. Hmm…ennek még az értelmezésén is dolgozom.
12. A valóságot én teremtem, és mindezidáig elfelejtettem valami egészen fontosat rárakni a tervrajzra. Eddig nem is volt tervrajzom.
13. Az új paradigmának elegendő időt kell hagyni megkötni. A “munka” egészen mást jelentett az életemben 15 évig, mint amit most jelent.
14. Bármit csinálhatok, szó szerint. Ez elképesztő érzés, kinyílik a világ! És elképesztő felelősség: nézhetek sorozatokat egész nap, de megéri-e?
15. A fizikai testem nem törékeny üveg. Kibírja egy ütés vagy rúgás fájdalmát Thai box edzésen.
16. Képes vagyok kíváncsisággal telve jelen lenni egy idegen ember társaságában, értendő ez a randizásra (is). Viszonylag új élmény számomra, és ezért vállonveregetés jár magamnak.
17. A lassú az új gyors. (Köszönet az inspirációért MM-nek).

A lényeg nem az, hogy meghatározzuk, mi volt jó, és mi volt rossz. A lényeg, hogy megfigyeljük, mi történt, mit tudunk magunkkal vinni, és tudatosítsuk, az, ami történt azért történt, mert így akartuk, ez volt a szándékunk? Ha nem, akkor hogyan tudunk olyan valóságot teremteni előre megfontolt szándékkal, amilyenre vágyunk?

Furcsa év volt ez számomra, a nagy paradigmaváltás éve, és hálás vagyok minden furcsaságáért. Hamarosan ugyanitt: Nos, hello 2018!